Stökkva beint að efni

Eger - Almenningsgarðar og náttúra

Vinsælir almenningsgarðar

Almenningsgarður
“Története Területén már a 13. században érseki vadászterület volt. A természetes erdőt Eszterházy Károly püspök keríttette el, a park északi és nyugati oldalán még megvannak a díszes kapuk. Keletről az Eger-patak határolja. Sokáig érseki magánterület volt, csupán 1919-ben nyitották meg, tanácshatalmi nyomásra. A park kb. 12 hektáros. 1990-ben a rendszerváltás után a Népkert névről Érsekkert névre változtatták a nevét, majd 2019. január 31-én Szmrecsányi Lajos Érsekkert lett a neve. Látnivalók Sportkomplexum (stadion, fedett sportpálya) Szökőkút a park központjában (a helyen szovjet hősi emlékmű állt 1990-ig, a kutat 2000-ben adták át) Mesterséges tó 18. századi kőhíddal Az egri strandnak is van bejárata a parkból: a patakon átívelő híd.”
  • 2 íbúar mæla með
Almenningsgarður
Almenningsgarður
  • 1 íbúi mælir með
Almenningsgarður
“A Szépasszony-völgy rövid története A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a "Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Az azonban bizonyos, hogy 1774-ben kezdték a völgy Öregsorának kialakítását püspök-földesúri engedély alapján. A pinceépítést fokozta Barkóczy püspök gazdaságpolitikája, aminek következtében fellendült a bortermelés, kialakult a bor piaca, tehát szükség lett megfelelő tároló helyiségekre. 1781-ben, 32 borospincéről számol be egy összeírás. Az egri bor hírneve az elmúlt évszázadban szorosan kapcsolódott össze a több mint 150 pincét számláló Szépasszony-völggyel. A völgy mai pincecsoportja a második világháborút követően, a földreform után épült meg. Eger és a környékén található pincék, kevés kivételtől eltekintve, riolittufába vágott lyukpincék. A riolittufa kiválóan alakítható, benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható. Sajátos típust alkotnak, eltérően az alföldön használatos, bár földalatti, de tégla- vagy kőboltozatos pincéktől, vagy a Dunántúl egyes borvidékeinek a föld fölé épített kő vagy borona présház pincéitől. Az említett Dunántúli és az Észak-Magyarországi forma között a lényeges különbség abban áll, hogy míg a Dunántúli pincék keletkezésekor a borház volt az első, addig Egerben és környékén a földbe vájt üreg, míg a bor tárolásának és érlelésének helye, melyhez csak későbbi időkben járult a borház.”
  • 1 íbúi mælir með
0